Kassák Lajos első folyóirata, az 1915-ben alapított A Tett művészeti és politikai szempontból egyaránt támadta a háború kultúráját. A virtuális kiállítás azt mutatja be, hogyan szegült szembe A Tett a baloldali, szociális, társadalomkritikus felfogásán és újszerű folyóirat-szerkesztői elvén keresztül a háború kultúrájával, vagyis az ellenséget megbélyegző beszédmóddal. A Tett radikális művészeti és politikai álláspontot képviselt, ez azonban a mai olvasó számára kevéssé érzékelhető. Száz év távlatában elhalványodnak azok a viszonyítási pontok, amelyekhez képest a lap egykor normasértőnek, felforgatónak, sőt a „hadviselés érdekeit veszélyeztetőnek” hatott. A Tett ma már elsüllyedt kontextusokra adott politikailag motivált és művészileg érvényes választ. A virtuális kiállítás elsődleges forrásokra támaszkodva azokat A Tett hátterét jelentő hazai és nemzetközi kontextusokat rekonstruálja, amelyek relációjában a lap úgy tűnt fel, mint egy „jelzés a világba”: a tömegsajtót, a háború kultúráját, a lap művészeti és politikai hátországát, valamint Kassák ezekre válaszul felépített háborúellenes internacionális művészet elképzelését.
A Tett háborúellenessége különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a tömegsajtó háborús propagandagépezetének szólamaival. Az 1915 novemberében megjelent lapok a nyilvánosságban a háború kultúráját sulykolták. Ez a szövegtenger volt A Tett sajtókörnyezete, amely nemcsak az ellenséges országokat bélyegezte meg, hanem a belső ellenségnek tekintett Kassákékat is. A Tett művészi álláspontját az „ellenséges” Olaszország futurista mozgalmát elítélő toposzokkal kapcsolták össze. Kassák lapja a háború kultúrájával szemben a művészetet politikai állásfoglalásként értelmező attitűddel lépett fel, amely markánsan új művészi magatartás lehetőségét vetette fel a magyar művészetben. A kiállítás az első magyar avantgárd lap szellemi alakulásának a folyamatát mutatja be. Azokat a hatásokat a Galilei-körtől az 1913-as Nemzeti Szalonbeli futurista és expresszionista kiállításon át a századfordulós és avantgárd művészeti mozgalmakig, amelyek erőteljes átértelmezéséből megszületett az első magyar avantgárd lap: A Tett. Kassák folyóirata több volt, mint a felhasznált elemek összessége. A virtuális kiállítás azt a folyamatot mutatja be, amely során megformálódott A Tett sajátos arculata a háborúpárti futuristák, a német expresszionisták, az Abbaye de Créteil-kolónia, vagy G. B. Shaw befogadása során.
A kiállításban fontos szerepet játszik az infografika mint az elemzés sajátos vizuális eszköze. A kurátorok ezzel természetesen nem mondanak le az értelmezés munkájáról, de tágas teret szeretnének nyitni az egyéni interpretációk létrehozásában. Az infografikák bonyolult összefüggéseket közvetítenek anélkül, hogy a kutatások eredményeit előre összegeznék és tetszetős narratívákba csomagolnák. Ugyanakkor a kiállítás ambíciója csak látszólag szerény: azoknak az árnyalatoknak és ellentmondásoknak az érzékeltetésére vállalkozik, amelyek miatt ma is izgalmas A Tett és kora.
Lajos Kassák’s first journal A Tett [The Action], launched in 1915, was primarily an artistic and political attack on the culture of war. With a left-wing, socially-committed outlook, it employed social criticism and the novel principles of journal publishing to stand up to prevailing wartime discourse of stigmatizing the enemy. The radical artistic and political standpoint represented by A Tett may not be immediately apparent to the modern reader. In the hundred years that have passed, the points of reference against which the journal appeared seditious, violating norms and even “threatening the interests of warfare” have faded away. A Tett was making politically motivated and artistically valid responses against these contexts. Drawing on primary sources, the virtual exhibition outlines the Hungarian and international contexts in which A Tett operated, showing how the journal did indeed constitute a “signal to the world”: the popular press, the culture of war, and artistic and political hinterland of the journal and the anti-war international art that was the conceptual basis for Kassák’s response.
The anti-war stance of A Tett is particularly striking when compared with the wartime propaganda machine of the popular press. At the time of its launch, in November 1915, newspapers were strenuously propagating the culture of war. This was the textual landscape into which A Tett ventured. Kassák and his associates were therefore received as internal enemies on the same terms as the country’s wartime enemies. The artistic standpoint of A Tett was a target for the same mind-set that condemned the Futurist movement of “enemy” Italy. Kassák’s journal stood up against the culture of war with an attitude that regarded art as a political statement, opening up opportunities for a radically different way of working for Hungarian artists. The exhibition presents the intellectual development of the first Hungarian avant-garde journal. Its influences ranged from the Galileo Circle to the Futurist and Expressionist exhibition in the 1913 National Salon and the turn-of-the-century and avant-garde art movements. These were radically reinterpreted in the birth of the first Hungarian avant-garde journal, A Tett. Kassák’s journal was more than the sum of its parts. The virtual exhibition presents the process by which A Tett formulated its own recipe by digesting such influences as the war-party Futurists, the German Expressionists, the Abbaye de Créteil Colony and G. B. Shaw.
Infographics plays a key part in the exhibition as a means of visual analysis. The curators have not used it to avoid the job of interpretation, but they do wish to leave wide scope for visitors to make their own interpretations. Infographics set up complex connections without summarizing research in advance and packaging it into arbitrary narratives. This, however, is only a veneer of modesty: the exhibition has a definite ambition to convey subtleties and contradictions that confer a special quality to A Tett and its age.