A Tett a tömegsajtó kontextusában
A magyar avantgárd első folyóiratának visszhangja elsősorban az irodalmi folyóiratok hasábjairól ismert, ugyanakkor a közeg, amivel A Tett ütközött, a tömegsajtó, és az abból áradó háborús elkötelezettség volt. A Tett indulásakor olykor több százezres példányszámot is elérő, különböző karakterű napilapok – a nagy vonalakat tekintve – egységes szellemben közvetítették és formálták a háború kultúráját. Erre a kontextusra reagáltak radikálisan új hangon és új programmal Kassákék.
A Tett első, 1915. november 1-jén megjelent száma a háborús gépezettel és a kortárs irodalmi-művészeti élettel szemben egyszerre nyitott frontot. Kassák és társai egyaránt kritizálták a Nyugat, a szociáldemokrata párt és a „hivatalos sajtó” álláspontját. A modernség ideáját megtestesítő „l’art pour l’art” romjain új, „szociális” művészetet akartak építeni: „új Messiások elé harangoztak”.
Az 1915. november 1-jén megjelent napilapok címlapját a „hősi halottakat” felmagasztaló patrióta grafikák illusztrálták, a vezércikkek a szerbekkel és olaszokkal szembeni győzelmeket éltették. Kassák ezzel egy időben veszteségekről beszélt, az „árván hagyottak szomorúsága” és az „elmúlt emberek” előtt fejet hajtva. A Tett vitába szállt a magyar értelmiség szellemi mobilizációjával – legyen az harsány háborúpártiság, mint a hivatalos írók esetében, vagy csendes, konformista, mint az „impresszionista” íróknál. 1915 őszén sem a konzervatív lapok; sem a népszerű, haladó szellemű lap, Az Est; sem pedig a szociáldemokrata Népszava nem fogalmazott meg markáns kritikát a háborúval kapcsolatban. Ez a tény nemcsak Kassákék bátor álláspontjára hívja fel a figyelmet, de érzékelteti azt a kontextust is – A Tett társadalmi és politikai közegét – amely a lap elindítását motiválta.
A példányszám-adatok forrása: Balogh János Mátyás, Üzleti szellemű fővárosi napisajtó a dualizmus korában. A budapesti sajtóipar születése, PhD disszertáció, ELTE BTK, Budapest, 2014, 269 (Függelék IV.1.2.4.c) és 273 (Függelék IV.1.2.6.d).
A Tett in the context of the popular press
Although literary journals were the main source of reaction to the first Hungarian avant-garde journal, it was the popular press, effusive in its commitment to the war, with which A Tett was fundamentally in conflict. At the time of its launch, daily newspapers with circulations in the hundreds of thousands were more or less united in endeavours to form and transmit the culture of war. That was the context into which Kassák and his associates brought a radically new voice and a radically new programme.
In its first issue of 1 November 1915, A Tett opened up simultaneous fronts against the war machine and contemporary artistic and literary affairs. Kassák and his colleagues criticized the positions taken by the literary journal Nyugat, the Social Democratic Party and the “official press”. Out of the ruins of the “l’art pour l’art”, the ideal of modernity, they wanted to build a new “social” art, “heralding new Messiahs”.
The daily newspapers of 1 November 1915 featured graphics glorifying the “heroic dead”, and their editorials exalted Hungarian victories over the Serbs and the Italians. Kassák wrote about the losses and the “sadness of the orphaned”, and bowed his head to “those who had passed”. A Tett took issue with the mobilization of the Hungarian intellectual class, manifested by official writers in strident war-party talk and by “impressionist” writers in quiet conformity. In autumn 1915, none of the newspapers, whether conservative, popular progressive (such as Az Est), or social democratic (Népszava), published any forceful criticism concerning the war. This fact highlights the courage of Kassák and his associates and conveys the social and political milieu which motivated them to launch A Tett.
Source of the print-run data: János Mátyás Balogh, Commercial metropolitan daily press in in the age of dualism: the birth of the press industry in Budapest, ELTE BTK, Budapest, 2014, 269 (Appendix IV.1.2.4.c) and 273 (Appendix IV.1.2.6.d).