Az első világháború nem csak a harctereken zajlott, hanem a hátországokban, sőt az emberek fejében is. Az 1914 nyarát követően megjelent magyar újságokat lapozgatva kiderül, hogy a háború a kezdetektől fogva meghatározta a közbeszéd témáit, a sajtó hangját, a politikusok beszédeit, a képzőművészek alkotásait, az írók szövegeit, a mozik és színházak műsorát. Ebben a háborús szövegtengerben zajlott az az egymás iránti gyűlöleten, az erőszak ideológiáin alapuló átesztétizált diskurzus, amelyet összefoglalóan a háború kultúrájának nevezhetünk.
Kassák Lajos 1914 őszén Milotay István Új Nemzedék című lapjában közölt cikkeiben maga is formálta a háború kultúráját, a háborús feleket jókra (a hármas szövetség országai) és rosszakra (az antanthatalmak) osztotta. A háború kultúrájával átitatott írásaiban az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségeseit és ellenfeleit elterjedt metaforákkal, a nemzeteket megbélyegző közkeletű sztereotípiákkal állította konfrontatív viszonyba.
Kassák 1915 elejétől újragondolta a háborúhoz való viszonyát. A külföldi szocialista mozgalmak háborús állásfoglalásait elemezve kritikussá vált a háborúval és a háborús beszédmóddal szemben. Kassák nézetei radikálisan megváltoztak: a háború kultúrájának formálójából a háború kritikusa lett. 1915 őszén indította el saját fórumát, az antimilitarista A Tettet, amely a háború kultúrájának ellenzője és egyben a háborúpárti értelmiség célpontja lett. A magyar sajtó belső ellenségként kezelte a lapot és a szerkesztőket. A nyilvánosságban A Tett háborúellenes avantgárd nézőpontját a háborúpárti futurizmussal és az „áruló” Olaszország képzetével mosták össze. A Tett a köztudatban mint a „magyar futuristák” lapja híresült el.
Irodalom Balázs, Eszter, Antimilitarizmus és avantgárd: A Tett (1915. november-1916. október), Literatura, 2015/4, 339–366; Dobó Gábor, Elképzelni a háborút: „őrjöngő futuristák” és „áruló olaszok” a tízes évek közepén megjelenő magyar lapokban, Irodalomismeret, 2015/1, 69–78; Stéphane Audoin-Rouzeau, Annette Becker (ford. Fisli Éva), 1914-1918. Az újraírt háború, L’Harmattan–Atelier, Budapest, 2006.